A Sors a nagy játékos – Kazanlár Ámin Emil miniatúrafestészete

Ka­zan­lár Emil képi vi­lá­ga tel­je­sen eltér a ma­gyar és nyu­gat-eu­ró­pai fes­té­sze­ti ha­gyo­má­nyok­tól, a ma­gyar kép­ző­mű­vé­sze­ti pa­let­tá­nak egé­szen kü­lön­le­ges, a leg­kü­lön­bö­zőbb kul­tú­rá­kat, val­lá­so­kat, az Ezer­egy­éj­sza­ka me­sé­it az ősi ma­gyar mí­to­szok­kal öt­vö­ző szín­folt­ja. Mű­vé­sze­té­ben – ahogy a per­zsa és isz­lám mű­vé­szet­ben ál­ta­lá­ban – do­mi­náns erő a tra­dí­ció, és az abban való hit, hogy a vi­lág­ról al­ko­tott gon­do­la­tok sok­kal in­kább vi­zu­á­lis szim­bó­lu­mok­kal és a ké­pi­ség esz­kö­ze­i­vel fe­jez­he­tők ki, mint sza­vak, nyel­vi fo­gal­mak se­gít­sé­gé­vel.

A Ka­zan­lár Tarot so­ro­zat egé­szen új meg­vi­lá­gí­tás­ba he­lye­zi az ál­ta­lá­ban jós­kár­tya­ként is­mert és az ezo­té­ria kö­ré­be so­rolt tarot-képek vi­lá­gát – a ke­resz­tény­ség­nek és az isz­lám képi vi­lá­gá­nak kom­bi­ná­ci­ó­ja, de egyip­to­mi, per­zsa és hindu ele­mek, va­la­mint a ma­gyar le­gen­dák és tör­té­ne­lem alak­jai, Szent Ist­ván, Csaba ki­rály­fi, Szent Mar­git, Emese, Toldi, sőt Mária Te­ré­zia és Fe­renc Jó­zsef is sze­re­pel­nek benne.  Ka­zan­lár már fi­a­ta­lon is ro­kon­sá­got lá­tott az iráni mi­ni­a­tú­ra­fes­tő mes­ter­nél, Hos­se­in Beh­zad­nál ta­nult per­zsa for­ma­ta­nul­má­nyok, a ma­nic­he­is­ta mi­ni­a­tú­ra­fes­té­szet, a szú­fiz­mus és a tarot kö­zött. 1988 és 1994 kö­zött meg­al­kot­ta fő fest­mény­so­ro­za­tát, a 80 da­ra­bos Ka­zan­lár Tarot-t, me­lyet 1996-ban Svájc­ban könyv- és kár­tya­for­má­tum­ban is ki­ad­tak. A tel­jes so­ro­za­tot Bécs­ben, il­let­ve Svájc­ban több­ször is be­mu­tat­ták, Ma­gyar­or­szá­gon azon­ban eddig még soha nem volt ki­ál­lít­va.

Ka­zan­lár Emil mű­vé­sze­te és gon­dol­ko­dá­sa nem ma­radt ha­tá­sok nél­kül a hazai 20. szá­za­di mű­vé­szet­tör­té­net­ben. Ka­zan­lár 1963-tól Ál­la­mi Báb­szín­ház­ban dol­go­zott, ahol meg­is­mer­ke­dett Or­szág Li­li­vel, aki­nek 11 éven ke­resz­tül ta­nít­vá­nya és al­ko­tó­tár­sa volt.  Nem csak szá­mos pro­duk­ció báb­ja­it, dísz­le­te­it ké­szí­tet­ték kö­zö­sen, hanem fes­té­sze­ti mun­kás­sá­guk­ban is ha­tot­tak egy­más­ra. A Ka­zan­lár által kép­vi­selt per­zsa mi­ni­a­tú­ra­fes­té­szet szak­rá­lis jel­le­ge, az arab és per­zsa kal­lig­rá­fia, a tarot téma, és annak kab­ba­lisz­ti­kus vo­nat­ko­zá­sai, Or­szág Lili szá­má­ra is kü­lön­le­ges je­len­tés­sel bír­tak.

A Mű­csar­nok ki­ál­lí­tá­sa Ka­zan­lár Emil szim­bó­lu­mok­ban gaz­dag, me­di­tá­ci­ós ob­jek­tum­ként fel­fo­gott nagy tarot-so­ro­za­tát és a ha­gyo­má­nyos per­zsa mi­ni­a­tú­ra­fes­té­szet mű­fa­já­ban ké­szí­tett al­ko­tá­sa­it mu­tat­ja be.

Ku­rá­tor: GA­RA­MI Gréta

Szak­mai ta­nács­adó: KA­ZAN­LÁR Szil­via Fa­ti­ma

Szath­má­ri Bo­tond meg­nyi­tó be­szé­de